Sajátos korai road-movie ez a Cannes-i fesztiválon is kitüntetett film, melyben - sok háborús szovjet filmmel ellentétében - maga a háború közvetlenül alig van jelen. Csupán csak addig, míg Aljosa, a fiatal ijedt katona kilő két német tankot s ezért tíz nap szabadságot kap. Ezt az időt szinte fel is emészti maga a hazautazás, melynek során a háború okozta legkülönbözőbb emberi problémákkal szembesül és megismerkedik Surával. Kettejük bontakozó szerelmének árnyalt ábrázolása áll a középpontban, miközben nem maradhatnak függetlenek a körülöttük zajló élettől. Ez a líraiság a legfőbb erénye ennek a sokszor kritikai hangvételű, moralizálástól sem mentes filmnek, melyet sokszor neveztek a szovjet "új hullám" mesterművének. Joggal.
