A 15. századi Ausztriában hideg tél tombol az Alpokban, ahol a babonaság uralkodik a helyi parasztság felett. Egy távoli alpesi kunyhóban, Albrun és az édesanyja szűkösen éldegélnek az erdő adta élelemből. Amikor az anya egy titokzatos betegség miatt meghal, Albrun egyedül marad. Húsz év múlva, mikor egy falusi, a titokzatos Swinda, lenyűgözi Albrunot egy kellemetlen barátsággal, és elcsábítja őt, csak akkor szereznek róla tudomást a közelben lévő falu lakói, mivel Albrun a saját házasságon kívüli gyermekét várja. Közben a sötét, komor erdőkben felhangzik az édesanyja hangja, aki felszólítja őt... Vajon ezek a téveszmék hangjai, vagy Albrun egy hagazussa (kerítés lovagló), a skandináv mondák boszorkánya, aki egyik lábával ebben a világban áll, a másik lábával pedig egy ismeretlenben, amellyel képes kapcsolatot teremteni, képes más világokat érzékelni és kapcsolatba lépni velük, így mutatva meg a természetfeletti gonosz igazi erejét?
