Tizenöt évnyi börtön után Juliette visszatér a szabad világba és megpróbál beilleszkedni húga családjába. Látogatói soha nem voltak, családja kitörölte őt az emlékezetéből - nyilvánvaló, hogy valamiféle főbenjáró bűnről van szó. Miután Juliette-t elítélték, a szülők megtagadták idősebbik lányukat és a kisebbet is megpróbálták rávenni, hogy felejtse el nővérét, tegyen úgy, mintha soha nem is élt volna. Léa küzdött nővére emlékéért, minden nap leírta Juliette nevét, beszélgetéseik során mégis kiderül, hogy sok közös élmény Léa a felejtéssel folytatott tudatos harca ellenére is szertefoszlott. Az anya soha többé nem beszélt Juliette-ről, az új ismerősöknek azt mondta: csak egyetlen lánya van. Azóta elveszítette az emlékezetét, egy idősek otthonában él, nem ismeri meg Leát sem.
